|
Rebeka kérdezte:
A civil szervezeteket gyakran hátrányosan különböztetik meg a piaci cégekkel szemben. Ezen fajta úgymond szervezeti diszkrimináció fennállása esetén hol kaphatunk jogorvoslatot?
|
Válasz:
A kérdésed túl általános, konkrétan meg tudod fogalmazni hogy mit tartasz a civil szervezet sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetésnek? Ugyanis az esélyegyenlőségi törvény természetes személyeket vagy azok csoportját védi, nem vonatkozik jogi személyre, pl. civil szervezetre.
|
|
kgeza kérdezte:
Sokat hallottam már az ombudsmani segítségnyújtásról egyes esetekben, de nehezen tudom elképzelni ennek a hivatalnak a működését. Ez a szerv a magánszemélyek problémáival is foglalkozik vagy csak nagyobb ügyek mellett szokott kiálni?
|
Válasz:
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) a "végső megoldás". Hozzá akár magánszemélyként is, akkor fordulunk,ha az ügyünkben már minden jogorvoslatot kimeritettünk, de mégis jogszerütlennek érezzük az eljárást. Továbbá akkor, ha pl. valamely államigazgatási szerv gyakorlata szerintünk jogszerűtlen, diszkriminativ, de nem tudjuk, mert nem lehet beperelni, akkor lehet az ombudsmani hivatalt megkeresni. Minden esetben egyébként, ha nem is járnak el, adnak útmutatást, hova lehet fordulni.
|
|
Andrea kérdezte:
Volt-e már rá példa, hogy munkaügyi diszkriminációval kapcsolatban feljelentést tettek? Általában ugyanis az emberek félnek, hogy elveszítik az állásukat.Elgondolásom szerint, amennyiben megnyer egy ilyen pert a dolgozó nagy valószínűséggel elveszíti a munkahelyét.
|
Válasz:
Nagyon sok példa volt, nézze meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapját. Igen, az lehet, hogy elvesziti a munkahelyét, de az a tény hogy érdekérvényesitése miatt kirugták, újabb alap a munkáltató elmarasztalására. Ezt hivja az esélyegyenlőségi törvény "Megtorlás"-nak, mely tehát szintén jogellenes.
Mindenkinek mérlegelnie kell, hogy felvállalja-e a jogérvényesitést. Van egy mód a névtelenségre: az ilyen jogsértések, ha csoportosak, akkor lehetőség van arra, hogy pl. egy érdekvédelmi egyesület járjon el a károsultak nevében, igy egy kivételével mindenki más anonim maradhat.
|
|
Dávid kérdezte:
Meg szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha hátrányos megkülönböztetés áldozata lesz az ember kihez érdemes fordulni? Első sorban arra gondolok, hogy saját ügyvédet érdemes fogdani, vagy a munkaügyi bíróságra kell menni az üggyel kapcsolatban? A saját ügyvéd roppant költséges tehát ha van más lehetőség ami a siker reményében alkalmazható akkor megfontolandó a kérdés.
|
Válasz:
Attól függ, hogy hol éri, pl vendéglátóhelyen, akkor fogyasztóvédelmi hatóság, ha orvosnál, akkor egészségbiztositási felügyelet, ha munkaviszonyban, akkor munkaügyi biróság, ha rendőri eljárás során, akkor nyomozó ügyészség, stb. Általános hatáskörrel minden öügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság bir, mely Bp-en található közigazgatási szerv. Kérelemmel lehet hozzájuk fordulni és kivizsgálják az ügyet, eltiltják a josértőt, megbirságolják, stb. Nincs költsége. De személyes kártérités nem igényelhető, csak birósági eljárásban. Minden megyében van Esélyek Háza, ott esélyügyi tanácsadás is folyik, jogi szakember is részt vesz benne. Ingyenes, és segit eligazodni.
|
|
Gréta kérdezte:
Abban az esetben ha állásinterjún felteszik azt a kérdést, hogy hány gyermekem van, illetve hány gyermeket szeretnék és mikor? Hogyan tudom bizonyítani a diszkrimináció tényét? Ha felveszem diktafonra a beszélgetést akkor azzal ugyanis én magam is jogsértést követek el.
|
Válasz:
A magánéleti-szakmai interjú-kérdések között nincs éles határvonal, a munkáltató érdeklődhet pl. hobbi iránt, stb. De nem köteles a magánéleti kérdésekre válaszolni. Nyilván ez a munkáltató méretétől, közvetlenségéről, bizalmas munkahelyi légkörtől is függ. Az már tendenciózus, és véleményem szerint sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha azt kérdezik, hogy hány gyermeket szeretne és mikor. Ha bizonyitható, hogy ugyanolyan, vagy rosszabb eredményt produkáló másik jelentekezőt vettek fel Ön helyett, aki pl. férfi, vagy nem akar gyereket, stb, akkor helye van egy munkaügyi pernek vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti közigazgatási eljárásnak. A hangfelvétel akkor használhjató bizonyitékként, ha a másik elismeri hogy ő nyilatkozik, vagy ha nem, akkor igazságügyi szakértő megállapitja hogy az illető hangja van felvéve.
|