|
kistvan kérdezte:
A jelen TÁMOP-os kiírásokat nézve elég gyakran futunk össze tranzit jellegű kiírásokkal, de sajnos igazán egyik kiírásra sem lehet beadni egy kifejezetten Tranzitfoglalkoztatási projektet. Mi nem vagyunk elég figyelmesek, vagy tényleg nincs ilyen?
|
Válasz:
Sajnos eléggé figyelmesek vagytok. Valóban nincs olyan kiírás, amely egy az egyben tranzit jellegű program megvalósítását célozná. A TÁMOP 1.4.1 volt az utolsó, ami leginkább hasonlított az eredeti tranzit elképzelésekhez. Miután a rendelkezére álló forrásokat kimerítették, ezért még remény sincs arra, hogy ismételten kiírják. A Civil Foglalkoztatási Műhely javasolta az SZMM-nek, hogy a pénzmaradványok átcsoportosításával kerüljön sor újabb pályázati kiírásra. Mindez elmarard. Javaslom, hogy figyeljétek a Regionális Munkaügyi központok pályázati kiírásait, úgyanis a TÁMOP 1.1.2. keretében lehetséges hátrányos helyzetű célcsoportok szakmai képzése. Ennek fogyatékossága, hogy a pszicho - szociális támogatást és az utógondozást nem tartalmazza. Viszont a civil szervezetk számára egyszerűbb végrehajtást jelent. Sajnos úgy tűnik, hogy egyenlőre nem sikerült a fiskális szemléletet megváltoztatni, a minisztériumoknál és főhatóságoknál.
|
|
Szekeres J. kérdezte:
Vannak-e jó gyakorletok esetleg külföldi vonatkozásban arra nézve, hogy pályázati finanszírozás nélkül valósítsunk meg tranzitfoglalkoztatásos projekteket?
|
Válasz:
A nyugat Európai uniós országokban ezek a projektek egy része már önfenntartóvá vált. Olyan termelő, illetve szolgálzató tevékenységet végeznek piaci áron, ami lehetővé teszi, ezt az önfenntartást. Dániában a termelőiskolai törvény alapján 105 termelőiskola működik pályázat nélkül. A működés kökltségeit 80-90%-ban az állam biztosítja normatív alapon, 10%-ban a helyi önkormányzat és 10% saját bevételt kell produkálni a fentebb említett termelésből ,szolgáltatásból. A normatív állami támogatást napra kapják a szervezetek, így azok abban érdekeltek, hogy a célcsoport tagjai minél több időt töltsenek el a progrmban. Nálunk sajnos nem így van. Az állami és önkormányzati szervek a saját intézményrendszerük fenntartásában érdekeltek, ezért szolgáltatás, stb. kiszerződésére csak akkor kerül sor, ha a tevékenység eleve ráfizetéses. Bízom abban, hogy a munkaügyi akkreditáció ami most van előkészítés alatt ezen talán változtat. Persze szükség lenne jól működő piacgazdaságra, amely piaci árom vásárolná meg ezen prograok által létrehozott termékeket, szolgáltatásokat. Ma az a gyakorlat, hogy a piaci árnál alacsonyabb áron lehet ezeket a tevékenységfeket értékesíteni.
|
|
réka kérdezte:
Milyen lehetőség van egy-egy ilyen projekten belül a lemorzsolódás megelőzésére? Pénzbeli támogatást lehet-e egy-egy ilyen projektből nyújtani a célcsoport részére?
|
Válasz:
A tranzit típusú programnokban a megélhetési támogatás a résztvevők a civil szervezettől kapják. Így lehetőség van olyan ösztönző támogatási rendszer kialakítására, amely a nyújtott teljesítmény alapján, differenciáltan biztosítaná ennek a forrásnak a szétosztását. Ha a munkaügyi szervezet adja a megélghetési támogatást, nincs lehetőség a munka szerinti elosztás elvének érvényesítésére. tapasztalat, hogy a célcsoport tagjai leginkább az anyagiakkal ösztönözhetők arram, hogy ne hiányzozzanak, illetve tisztességesen dolgozzanak, tanuljanak. Az anyagiak mellett fontosd eszköz a lemorzsolódás megelőzésében a programot végigkísérő pszicho - szociális - mentásli támogatás. Mi a képzési szerződésben maximáltuk a hiányzás mértékét, a többlethiányzást a hallgatók szabadidő terhére kötelesek ledolgozni, a lógó hallgatókat reggel lakóhelyükön begyűjtjük és behozzuk a program székhelyére. A lemorzsolódás megelőzését jól szolálja az is, hogy amenniyben a hallgató önhibából abbahagyja a programot visszafizetési köteltekzettséget állapíttatunk meg a képzési szerzpődés alapján a helyi bíróságokkal. Ezen utóbbi nak a visszatartó ereje jelentős. A legjobb módszer viszont, ha olyan miliőt tudubnk kialakítani a programban, mid az elméleti, mind a gyakoralti képzés során, hogy az egyén jól érezze megát a program során. Ugyanis az hiányzik az "iskoából", akinek nem hiányzik az "iskola".
|
|
joco2 kérdezte:
Ha érdekelne a tranzit programok módszertana, hová fordulhatok? Van esetleg módszertani központja ennek?
|
Válasz:
Amennyiben bővebb információt akartok forduljatok az Országos Trantzitfgolalkozatási Egyesülethez (orszagostranzit@otfet-online.hu;orszagostranzit@gmail.com), vagy az Első Magyar - Dán Termelő iskolához (termeloiskola@zelkanet.hu), vagy a pécsi Termelőiskolához, ahol segítséget kaptok.
|
|
attila kérdezte:
Érdemes egy kezdő (majdnem 1 éves) szervezetnek tranzit programba kezdeni? Képzést már csináltunk, de foglalkoztatást még nem szerveztünk. Vidéken vagyunk, semmi lehetősége nincs a helyi munkanélkülieknek.
|
Válasz:
A tranzitfoglalkozatási program indítását csak akkor javaslom, ha a foglalkoztatási tevékenység amely egyben a képzés gyakorlati része meg tudja a szervezt szervezni. Ilyen tevlkenyslg lehet például épületek felújítása, közterületek fenntartása, lakosággi szolgáltaások nyújtása, stb. a legfontosabb, hogy a foglalkoztatás értéket teremtsen és biztosítsa a hallgatók szakmai vizsgára történő felkészítését. Például, a szakács képzés esetén fel lehet vállalni az idős korúak étkezteését, kőműves képzés esetén az önkormányzati épületek felújítását, stb. Dániában láttam egy olyan rporgaot, ahol egy skanzent működtetett a termelőiskola. természetesen a foglalkoztazást lehet külső munkahelek is szervezni, de mint írtátok nálatok erre nincs lehetőség.
|
|
attila kérdezte:
Valóban nem dúskálunk a sok munkáltatóban. Ellenben a Réka kérdésére adott válasz elgondolkodtatott. Nem tudom, hogy lehet-e valamilyen szinten a külső munkáltatót is támogatni egy-egy ilyen projektből, mert ha bértámogatást be lehetne építeni a továbbfoglalkoztatás idejére szerintem életképes lehet a dolog.
|
Válasz:
Javaslom, keressétek meg a lakóhelyi illetékes szervezetet. Ugyanis munkahelyteremtő támogatással is el tudom képzelni ilyen program indítását. Ebben az esetben a kóülső munkhelyen dolgoznának az egyének, munkájukért bért kapnénak és csak az elméleti képzést kellene az üzembe kihelyeztetten megszervezni. Természetesen a pszicho - szociális támogatás ekkor is kell. Amennyiben pályázati forrásból valósul meg a program a kiindulópont a pályázati kiírás. nem biztos, hogy közvetlenül kell támogatni a munkáltató, elég ha a projekt biztosítja a résztvevők bérét, de a munkát a vállalkozásnál végeznék.
|
|
ica kérdezte:
Milyen módszerek vannak egy egy ilyen projektben az utánkövetésre, utógondozásra, ha már elhelyeztük a projektbe bevont embereket egy külső munkáltatónál?
|
Válasz:
A hallgatókat a képzési szakaszban fel kell készíteni az önálló munkahely keresésre és a munkahely megtartására. Célszerű a képzés befejezése leőtt a hallgatókat külső kiegészítő gyakorlatra kihelyezni potenciélis fogoalkoztatókhoz. Így megismerhetik a hallgatót és amennyiben munkaerőre van szükségük feol is veszik, Jó módszer az is, hogy a vizsgát megelőzően levélben fordulunk a potenciális foglalkoztatókhoz és nyílt nap keretében illetve probamunka végzésével lehetőséget adunk a hallgatók és a foglalkoztaók találkozására. Ha már elhelyezkedett a hallgató a legfonotsabb, hogy munkahelyét megtartsa, ennek érdekében a szocális munkások hetemnte telefono, kéthetetne személyesen is felkerseik a munkahelyek. Ugyancsak hatékony az is ha a munkahelyek beilleszkedést segító mentorokat siekrül a tapasztalatabb munkások közül megbízni. Nálunk havonta munakhelyi igazoltást kérünk a ledolgozott munkanapokról, amelyet a munakhely a hallgató és a szociális munkás írnak alá. Így biztos, hogy havonta legalább egyszer találkoznak, amelynek során tisztázhatók a problémák és munahlyi elvárások.
|